Navigáció
Felhasználók
-> Online vendégek: 1

-> Online tagok: 0

-> Regisztráltak: 11
-> Legújabb tag: onaneoka
Rengeteget hazudtak és hazudnak a mai napig!

Soha nem látott képek a Táltos-barlang belsejéb?l: hát ez az a felfedezés, amit megpróbáltak eltusolnia világ el?l

Tényleg létezhetett az emberiség eredetét rejt? fémkönyvtár? Hátborzongató, hogy ezekr?l senki sem beszél! A nemzetközi média 1969-ben hírt ad arról, hogy egy magyar származású kutató, Móricz János az ecuadori ?serd?ben egy let?nt ?si civilizáció eddig feltáratlan nyomaira bukkant a föld alatt.

Az ügy felkeltette többek között Erich von Däniken érdekl?dését is, aki „Az Istenek aranya” c. könyvében jelentette meg a történetet.

Hogyan is szól a történet, és mit is talált pontosan Móricz?

Dél-Amerikába emigrált honfitársunk 1964-t?l Ecuadorban végez kutatásokat egy német cég megbízásából. Régi térképek, iratok alapján az egykori Inka Birodalom területén elhagyatott aranybányákat keres.

A célja az, hogy újra megnyitja a bányákat, modernebb technológiával, hatékonyabb módon kinyerve a maradék nemesfémet. A perui határszélen fekv? Morona-Santiago tartományban megbarátkozik a shuar törzs tagjaival, akik a fejvadász jivaró népcsoport tagjai.

Bizalmas kapcsolatuk olyan er?ssé válik, hogy beavatják ?t titkukba, miszerint a törzs feladata egy ?si tudás meg?rzése, melyet egy fejlett civilizáció helyezett el egy barlangrendszer mélyén egy katasztrófa el?l. Céljuk ezzel az volt, hogy az újrakezd? emberiség e tudásra alapozva egy fejlettebb szintr?l kezdje az új életét.

A Tayos-barlangrendszer egyik rejtett szakaszában a shuarok mesterséges termeket mutattak Móricznak. Az ?si tudás itt aranyozott fémlemezekre volt írva, ezek mellett szobrokat, használati tárgyakat és gépeket is rejt a föld gyomra.

A központi termet nevezte el Móricz János Fémkönyvtárnak.

A felfedezést bejelenti, a területre védelmet kér, de a Fémkönyvtár pontos helyét nem árulja el.

Aztán jön a végs? elhallgattatás, és az ügy, a konkrét felfedezés eltusolása… De el?bb jöjjenek a képek, melyek eredeti fotók, és amik a források szerint magában a Táltos-barlang belsejében készültek!

Úgy gondoljuk, hogy önmagukért beszélnek, és egyértelm?vé válik, hogy ezt bizonyos körök nem engedhették napvilágra kerülni.

Móricz a Fémkönyvtár felfedezésével hatalmas lavinát indított el a világban, mégis elcsendesedtek a dolgok, mivel egyes csoportok, a mainstream régészet képvisel?i hamar rájöttek, hogy ez a felfedezés mindent boríthat.

Konkrétan arról van szó, hogy az emberiség sötét múltjába ad betekintést.

Egy olyan betekintést, mely további csontvázakat boríthatott volna ki a történelem szekrényéb?l, amikkel kapcsolatban rengeteget hazudtak nekünk.

Nekünk, magyaroknak, és az emberiségnek egyaránt.

Állítólag ugyanis a több ezer éves barlangban talált aranylemezeken székely rovásírásokra bukkantak, ami mindent megkérd?jelezett volna a magyarság eredetével kapcsolatban.

A barlangot ?rz? indián törzsek pedig magyar szókincsekkel rendelkeztek. A két nyelvben olyan szógyök megegyezéseket fedezett fel, amely nem lehet a véletlen m?ve…

A barlang eredeti helye a mai napig vitatott…

Valójában senki sem rendelkezik pontos információkkal, és sokan állítják, hogy azóta jártak a barlang egyes részein valójában senki sem tudja ezt biztosra.

Ha meg is van a barlang, az egészen biztos, hogy teljes mértékben feltárták és “kipakolták”, azaz bizonyos érdekkörök eltüntettek minden bizonyítékot, amivel fel lehetett volna tárni Móricz János legmegdöbbent?bb feltételezését az emberiségr?l…

Mégpedig azt, hogy az emberi faj, és így a magyarság is sokkal régebbi, mint bárki korábban gondolta volna.

https://vilagfigyelo.com/soha-nem-latott-kepek-a-taltos-b…/…
 
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
 
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
 
Értékelés
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj.

Még nem értékelték
 
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Generálási idő: 0.45 másodperc
50,676 egyedi látogató